Zakorenje
| Zakorenje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 145 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Terület | 6,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 58″, k. h. 17° 33′ 07″45.366, 17.55245.366000°N 17.552000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 58″, k. h. 17° 33′ 07″45.366, 17.55245.366000°N 17.552000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zakorenje falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban és közúton 10 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljavától délre, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút mentén fekszik.
Története
A települést 1398-ban („Zokurennia”), 1455-ben („Zakorennya”) és 1504-ben („Zakorenya”) is említik.[2] A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Szakorenye” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Zakorenje” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zakorenye” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zakorenje” néven 36 házzal és 325 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 208, 1910-ben 237 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1969-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 208 | 212 | 186 | 209 | 231 | 237 | 247 | 272 | 254 | 271 | 258 | 260 | 239 | 231 | 205 | 187 |
Nevezetességei
Szent Márk tiszteletére szentelt temetőkápolnája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 752. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
