Veliki Banovac
| Veliki Banovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34552 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 138 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 24″, k. h. 17° 09′ 22″45.49, 17.15645.490000°N 17.156000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 24″, k. h. 17° 09′ 22″45.49, 17.15645.490000°N 17.156000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veliki Banovac (1948-ig Banovac) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 44, közúton 57 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Nyugatról Veliki Banovac, délről Stari Majur, Mali Banovac és Batinjani, keletről Omanovac határolja.
Története
A település akkor keletkezett, amikor 1876-ban a Dolomitok aljáról, Belluno környékéről olaszok települtek ide. Melléjük a Monarchia más vidékeiről magyarok, dunai svábok és csehek települtek. A településnek 1890-ben 394, 1910-ben 313 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a olasz, 28%-a magyar, 7%-a német, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 48%-a olasz, 42%-a horvát, 4%-a magyar, 3%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben 171 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 394 | 293 | 313 | 295 | 259 | 289 | 287 | 238 | 229 | 166 | 183 | 170 | 171 |
Nevezetességei
- A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1930-ban építették.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Pakrác kulturális emlékei (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
