Nyitraörmény
Nyitraörmény (Urmince) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Nagytapolcsányi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1156 |
Polgármester | Jozef Cifra |
Irányítószám | 956 02 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | TO |
Népesség | |
Teljes népesség | 1402 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 129 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 180 m |
Terület | 10,91 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 06′ 00″48.533333, 18.148.533333°N 18.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 06′ 00″48.533333, 18.148.533333°N 18.100000°E | |
Nyitraörmény weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyitraörmény (1899-ig Örmincz, szlovákul Urmince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
Nagytapolcsánytól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története
1156-ban "Ylmer" néven említik először, majd 1291-ben "Eurmen", 1397-ben "Ilmer" néven szerepel. Nevét a szlovák kutatók az ilmar (puhafafeldolgozók) jelentésű szóból eredeztetik.[2]
A Cabaji család birtoka, 1481-ben a Dvoránszky család, a 16. században a Babindáli és Dolgos, 1687-ig a Berényi, később a Ludányi család birtokolta.
1525-ben Ilmer-i Gyepes Mihály cabaji jobbágya birtokügyben intézkedett és emiatt cabaji Pénzes családbeliek rátámadtak.[3]
1715-ben 22 adózó háztartása volt, 1720-ban malmot is említenek a községben. 1787-ben 71 házában 458 lakos élt. 1828-ban 67 házát 468-an lakták. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1869-től a Stummer család volt a birtokosa. A falu többször volt parasztmozgalmak helyszíne: 1907-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben voltak nagyobb mezőgazdasági sztrájkok a településen.
Vályi András szerint "ÜRMINCZ. Ürmincze. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapolcsányhoz 1 mértföldnyire; Ispotállya is van; határbéli földgye középszerű."[4]
Fényes Elek szerint "Ürmincz, Nyitra m. tót falu, a thuróczi postautban, ut. p. N. Tapolcsánhoz 1 mfd, 472 kath., 8 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, 1944 őszén határában partizánharcok folytak.
Népessége
1880-ban 621 lakosából 572 szlovák, 14 német, 3 magyar, 6 egyéb anyanyelvű és 26 nem beszélő volt.
1890-ben 813 lakosából 786 szlovák, 14 német, 8 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 892 lakosából 851 szlovák, 27 német, 11 magyar és 3 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 1103 lakosából 1063 szlovák, 22 német, 13 magyar és 5 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 1375 lakosából 1362 szlovák volt.
2011-ben 1408 lakosából 1392 szlovák volt.
Nevezetességei
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1932-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Anton Špiesz 2021: Remeslá, cechy a manufaktúry na Slovensku - 15.-19. storočie. Bratislava, 10.
- ↑ DLDF 90738; 90740.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Nyitraörmény Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap