Lisszosz

Lisszosz
Albánia, Lezha
Az akrolisszoszi fellegvár részlete (1995)
Alapítás	i. e. 385 (előtte is lakott)
Alapító	I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz
Lakói	illírek, szürakuszaiak, rómaiak
Elhelyezkedése
Lisszosz Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 46′ 56″, k. h. 19° 38′ 36″41.78228, 19.6432641.782280°N 19.643260°EKoordináták: é. sz. 41° 46′ 56″, k. h. 19° 38′ 36″41.78228, 19.6432641.782280°N 19.643260°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lisszosz témájú médiaállományokat.

Lisszosz (ógörög Λισσός; latin Lissus) ókori illír város és erőd Illíriában, később görög gyarmatváros, majd municipium a Római Birodalom Illyricum provinciájában. Ma Lezha városa Északnyugat-Albániában, az adriai partvidéken elterülő síkon, a Drin torkolatánál.

Története

Az i. e. 8. században illírek telepedtek le itt, akik az i. e. 6. században a város melletti hegytetőn létrehozták erődített településüket is. Szürakuszai türannosza, I. Dionüsziosz i. e. 385-ben alapított itt gyarmatot Lisszosz néven, de az erőd Akrolisszosz (Ἀκρόλισσόσ) néven tovább élte a maga életét mint hírhedt illír rablóvár. V. Philipposz makedón király i. e. 213-ban rövid időre elfoglalta a települést. I. e. 168-ban Lissus néven római uralom alá került a város, s ekkor létesítették közeli kikötőjét, Nymphaeumot is (ma Shëngjin). Marcus Antonius i. e. 48-ban már ezt a kikötőt használta, amikor Pompeius elleni hadjárata során kikötött Illíriában. Korábban, i. e. 56-ban Iulius Caesar is járt Lissusban, és megerősíttette a város védelmét.

Az i. sz. 3–4. században Lissus püspöki székhely volt.

Régészeti leírása

Az egykori illír fellegvár, Akrolisszosz impozáns romjai egy mintegy 1,5 hektáros területen ma is láthatóak és bejárhatóak. Az 500 méter hosszan húzódó várfal egyes részei még őrzik az eredeti ciklopfalazás nyomait. A városban feltárták néhány illír és római korabeli épület, valamint egy 5–6. századi keresztelőkápolna romjait.

Források

• Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 120. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
• Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 272. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 190. o. ISBN 978-1841623870  
• Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 16. o. ISBN 9781780760698  

Ez az Albániával vagy albánokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!