Lánc (komplex analízis)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Lánc (egyértelműsítő lap).

A komplex analízisben és az algebrai topológiában a lánc és a ciklus matematikai objektumok; a lánc a görbe, a ciklus a zárt görbe általánosítása. A komplex analízisben főként integrációhoz használják.

Az algebrai topológiában a lánc és a ciklus a homológiaelmélet speciális esetei. Ezt kiemelendő használják az 1-lánc és az 1-ciklus elnevezéseket is,[1] mivel itt további általánosításokat is tekintenek, így szó esik p-láncról és p-ciklusról.[2]

Definíciók

Lánc

Egy X := C {\displaystyle X:=\mathbb {C} } -beli lánc, illetve egy X {\displaystyle X} Riemann-felületen levő lánc formálisan értelmezve görbék egész számokkal vett lineáris kombinációja:

Γ := i = 1 k n i γ i n i Z {\displaystyle \Gamma :=\sum _{i=1}^{k}n_{i}\gamma _{i}\quad n_{i}\in \mathbb {Z} }

ahol minden γ i : [ 0 , 1 ] X {\displaystyle \gamma _{i}\colon [0,1]\to X} folytonos görbe. Az X {\displaystyle X} halmaz láncai Abel-csoportot alkotnak az összefűzésre, ez a C 1 ( X ) {\displaystyle C_{1}(X)} csoport.

Integrálás láncon

Legyen ω {\displaystyle \omega } zárt komplex (1,0)-differenciálforma, ekkor a Γ {\displaystyle \Gamma } láncon vett integrál nem más, mint

Γ ω := i = 1 k n i γ i ω . {\displaystyle \int _{\Gamma }\omega :=\sum _{i=1}^{k}n_{i}\int _{\gamma _{i}}\omega .}

Ha X {\displaystyle X} éppen a komplex számsík, akkor az integrál a differenciálformák nélkül is értelmezhető. Ekkor ugyanis ω = f ( z ) d z {\displaystyle \omega =f(z)\mathrm {d} z} alakban írható, ahol f : D C C {\displaystyle f\colon D\subset \mathbb {C} \to \mathbb {C} } differenciálható függvény. Ezzel a definíció az

Γ f ( z ) d z := i = 1 k n i γ i f ( z ) d z {\displaystyle \int _{\Gamma }f(z)\mathrm {d} z:=\sum _{i=1}^{k}n_{i}\int _{\gamma _{i}}f(z)\mathrm {d} z} .

alakot ölti.

Ciklus

A ciklus egy olyan lánc, amiben minden a C {\displaystyle a\in \mathbb {C} } komplex szám multiplicitással ugyanannyiszor kezdő- mint végpont.

A definíció felírható a Div ( X ) {\displaystyle \operatorname {Div} (X)} divizorcsoporttal. Legyen : : C 1 ( X ) Div ( X ) {\displaystyle \partial \colon C_{1}(X)\to \operatorname {Div} (X)} egy leképezés! Egy c : [ 0 , 1 ] X {\displaystyle c\colon [0,1]\to X} görbe esetén helyettesíthetünk úgy, hogy c = 0 {\displaystyle \partial c=0} legyen, ha c ( 0 ) = c ( 1 ) {\displaystyle c(0)=c(1)} . Különben c {\displaystyle \partial c} divizor, ami c ( 1 ) {\displaystyle c(1)} -ben a +1, c ( 0 ) {\displaystyle c(0)} -ban a -1 értéket veszi fel, különben nulla. Egy Γ {\displaystyle \Gamma } lánc esetén {\displaystyle \partial } definíció szerint Γ := i = 1 n n i γ i {\displaystyle \textstyle \partial \Gamma :=\sum _{i=1}^{n}n_{i}\partial \gamma _{i}} . A {\displaystyle \partial } leképezés magja

Z 1 ( X ) := Kern ( ) {\displaystyle Z_{1}(X):=\operatorname {Kern} (\partial )}

éppen a ciklusok csoportja.

Körülfordulási szám

A lánc nyoma az egyes görbék képeinek uniója. Azaz,

Spur Γ := i = 1 N im γ i {\displaystyle \operatorname {Spur} \,\Gamma :=\bigcup _{i=1}^{N}\operatorname {im} \,\gamma _{i}} .

Ha D C {\displaystyle D\subseteq \mathbb {C} } , akkor Γ {\displaystyle \Gamma } ciklus D {\displaystyle D} -ben pontosan akkor, ha Spur Γ D {\displaystyle \operatorname {Spur} \,\Gamma \subseteq D} .

A körülfordulási számot a zárt görbéhez hasonlóan definiáljuk, de a nyomot használjuk, azaz

ind Γ ( z ) := 1 2 π i Γ d ζ ζ z Z {\displaystyle \operatorname {ind} _{\Gamma }(z):={\frac {1}{2\pi \mathrm {i} }}\int _{\Gamma }{\frac {\mathrm {d} \zeta }{\zeta -z}}\in \mathbb {Z} } .

A ciklus belseje azoknak a pontoknak a halmaza, ahol a körülfordulási szám nem nulla:

Int Γ := { z C Spur Γ : ind Γ ( z ) 0 } {\displaystyle \operatorname {Int} \,\Gamma :=\{z\in \mathbb {C} \setminus \operatorname {Spur} \,\Gamma :\operatorname {ind} _{\Gamma }(z)\neq 0\}}

Külseje pedig azokat a pontokat tartalmazza, ahol a körülfordulási szám eltűnik:

Ext Γ := { z C Spur Γ : ind Γ ( z ) = 0 } {\displaystyle \operatorname {Ext} \,\Gamma :=\{z\in \mathbb {C} \setminus \operatorname {Spur} \,\Gamma :\operatorname {ind} _{\Gamma }(z)=0\}}

Egy ciklus nullhomológ D C {\displaystyle D\subseteq \mathbb {C} } -ben, ha belseje része D {\displaystyle D} -nek: Int Γ D {\displaystyle \operatorname {Int} \,\Gamma \subseteq D} Ez pontosan akkor teljesül, ha az összes C D {\displaystyle \mathbb {C} \setminus D} pont körülfordulási száma nulla.

Két ciklus, Γ 1 {\displaystyle \Gamma _{1}} , Γ 2 {\displaystyle \Gamma _{2}} homológ D C {\displaystyle D\subseteq \mathbb {C} } -ben, ha formális különbségük, Γ 1 Γ 2 {\displaystyle \Gamma _{1}-\Gamma _{2}} nullhomológ D {\displaystyle D} -ben.

Integráltételek

A láncok és ciklusok jelentőségét a komplex analízisben a görbe menti integrál általánosítása adja. A ciklusokra is bizonyítható a reziduumtétel, a Cauchy-féle integráltétel és a Cauchy-integrálképlet.

A Stokes-tétel is igazolható. Legyen Γ {\displaystyle \Gamma } lánc X {\displaystyle X} -ben, legyen Γ {\displaystyle \Gamma } minden γ i {\displaystyle \gamma _{i}} görbéje sima, továbbá legyen f : X R {\displaystyle f\colon X\to \mathbb {R} } is sima. Ekkor a Stokes-tétel szerint

Γ d f ( z ) d z = Γ f ( z ) d z {\displaystyle \int _{\Gamma }\mathrm {d} f(z)\mathrm {d} z=\int _{\partial \Gamma }f(z)\mathrm {d} z} ,

ahol {\displaystyle \partial } az egy-ciklus szeletének lezárásoperátora, és d {\displaystyle \mathrm {d} } a derivált.

A második integrál írható

Γ f ( z ) d z = i = 1 n n i f ( z ) | γ i ( 0 ) z = γ i ( 1 ) = i = 1 n n i ( f ( γ i ( 1 ) ) f ( γ i ( 0 ) ) {\displaystyle \int _{\partial \Gamma }f(z)\mathrm {d} z=\sum _{i=1}^{n}n_{i}f(z)|_{\gamma _{i}(0)}^{z\,=\gamma _{i}(1)}=\sum _{i=1}^{n}n_{i}\left(f(\gamma _{i}(1))-f(\gamma _{i}(0)\right)}

alakban is. Ha Γ {\displaystyle \Gamma } sima görbékből álló ciklus, akkor a tétel egyszerűsíthető:

Γ d f ( z ) d z = 0 {\displaystyle \int _{\Gamma }\mathrm {d} f(z)\mathrm {d} z=0} ,

mivel ekkor az i = 1 n n i ( f ( γ i ( 1 ) ) f ( γ i ( 0 ) ) {\displaystyle \textstyle \sum _{i=1}^{n}n_{i}\left(f(\gamma _{i}(1))-f(\gamma _{i}(0)\right)} összeg lenullázódik.

A homológiaelméletben

A lánc és a ciklus topológiai objektum is. Az algebrai topológiában p-láncok komplexusait vizsgálják, és ezekből homológiacsoportokat képeznek. Ezek topológiai invariánsok. Különösen fontos a szinguláris homológiacsoportok homológiaelmélete.

A homológiaelméletben a cikkben definiált lánc a szinguláris komplexus 1-lánca, ami egy bizonyos lánckomplexus. A ciklus szakaszban definiált : C 1 ( X ) Div ( X ) {\displaystyle \partial \colon C_{1}(X)\to \operatorname {Div} (X)} operátor a szinguláris komplexus peremoperátora, és a divizorok csoportja emiatt a nulla-láncok csoportjával izomorf. A ciklusok csoportja, mint az {\displaystyle \partial } peremoperátor magja 1-ciklus a lánckomplexus értelmében.

A peremoperátor magva mellett tekinthetjük az operátor képét is, és ebből a két halmazból homológiacsoport konstruálható. Szinguláris komplexus esetén szinguláris homológiát kapunk. Ebben a kontextusban a nullhomológ lánc és a homológ lánc is absztraktabbá válik.

Jegyzetek

  1. Otto Forster: Riemannsche Flächen, Springer 1977, englisch Lectures on Riemann surfaces, Graduate Texts in Mathematics, Springer-Verlag, 1991, ISBN 3-540-90617-7, Kapitel 20
  2. Wolfgang Lück: Algebraische Topologie : Homologie und Mannigfaltigkeiten. (németül) (hely nélkül): Vieweg. 2005.  

Források

  • Wolfgang Fischer, Ingo Lieb. Funktionentheorie, 8., Braunschweig: Vieweg (2003). ISBN 3-528-77247-6 
  • Otto Forster: Riemannsche Flächen, Springer 1977, englisch Lectures on Riemann surfaces, Graduate Texts in Mathematics, Springer-Verlag, 1991, ISBN 3-540-90617-7, Kapitel 20

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zyklus (Funktionentheorie) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap