Kacsics nembeli Mihály

Kacsics nembeli Mihály a 13. században II. András uralkodásának idejében 1209 és 1212 között erdélyi vajda, 1212-ben pedig horvát, dalmát és szlavón bán volt.

A Kacsics (Kačić) nemzetségből származó magyar főúr. Szülei kiléte ismeretlen. Egyetlen testvére Kacsics Simon, 1212-ben szlavón bán volt. Mihálynak két fia volt, Leustach, a Zagyvafői család őse és Falkos, a Falkosi ág első tagja, Szécsényi Tamás nagyapja.[1] Falkoson keresztül Mihály a Szécsényi, a szeszármai Farkas (Lekér, Harina), a libercsei Tompos, a libercsei Radó és a vingárti Geréb családok őse volt.

Mihály 1209 és 1212 között szolgált erdélyi vajdaként,[2][3] emellett 1209-ben Bihar vármegye ispánja (comes) is volt. [4] Mihály volt az első vajda, aki 1210 körül földet kapott Erdélyben,[5] de ezeket a Maros felső folyása mentén fekvő, eredetileg lakatlan területeket 1228-ban elkobozták.[6]

1212-ben bátyjával együtt Szlavónia bánjává nevezték ki. Simon és Töre fia Péter, döntő szerepet játszottak Gertrúd magyar királyné 1213-as meggyilkolásában. Valószínűleg Mihály is részt vett a merénylet előkészítésében.[1] II. András Halicsból való hazatérése után az összeesküvők közül egyedül Pétert végezték ki, de a Kacsics nemzetség ekkor még megtarthatta birtokait. Az 1228-as földelkobzás a későbbi megtorlás jele lehet.[7] Mihály 1228 után halt meg.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Markó 410. o.
  2. ↑ Engel 381. o.
  3. ↑ Zsoldos 37. o.
  4. ↑ Zsoldos 138. o.
  5. ↑ Curta 400. o.
  6. ↑ Makkai 201. o.
  7. ↑ Markó 455. o.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Kacsics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • ↑ Curta: Florin Curta: Southeastern Europe in the Middle Ages, 500–1250. books.google.hu. Cambridge: Cambridge University Press (2006) (Hozzáférés: 2021. december 11.) ISBN 978-0-521-89452-4
  • ↑ Engel: Engel Pál: The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895-1526. (hely nélkül): I.B. Tauris Publishers. 2001. ISBN 1-86064-061-3  
  • ↑ Majnarić4: Prilog diskusiji o genealoškoj svezi omiških i ugarskih Kačića. Papers and Proceedings of the Department of Historical Research of the Institute of Historical and Social Research of the Croatian Academy of Sciences and Arts, 26. sz. (2009) ISSN 1330-7134 Hozzáférés: 2021. december 11.
  • ↑ Makkai: Makkai László: The Emergence of the Estates (1172–1526 in: History of Transylvania (szerk:Köpeczi Béla). (hely nélkül): Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963-05-6703-2  
  • ↑ Markó: Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Életrajzi Lexikon. Budapest: Helikon Kiadó. 2006. ISBN 963-547-085-1  
  • ↑ Zsoldos: Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája, 1000–1301. Budapest: MTA Történettudományi Intézete. 2011. ISBN 978-963-9627-38-3  

További információk

  • Heka László: A horvát bán Magyarország alkotmánytörténetében. Acta Universitatis Szegediensis 1. kötet, 1–20. sz. (2001) Hozzáférés: 2021. december 9.
  • Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519  
  • Kristó Gyula: Különkormányzat az Árpád-kori Dráván-túlon és Erdélyben. Történelmi Szemle, XX. évf. 1. sz. (1977)
  • Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest: (kiadó nélkül). 1899. Hozzáférés: 2021. december 9.  
  • Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9  


Előző uralkodó:
Merániai Berthold
Horvát bán
szlavón bán
1212
Horvát címer
 Következő uralkodó:
Hontpázmány nembeli Márton

  • Horvátország Horvátország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap