Délosz

Délosz szigete
Világörökség
Az Oroszlán-terasz Déloszon
Adatok
Ország	Görögország
Világörökség-azonosító	530
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, III, IV, VI
Felvétel éve	1990
Elhelyezkedése
Délosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 24′, k. h. 25° 16′37.4, 25.26666666666737.400000°N 25.266667°EKoordináták: é. sz. 37° 24′, k. h. 25° 16′37.4, 25.26666666666737.400000°N 25.266667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Délosz témájú médiaállományokat.

Délosz kicsiny szigete (görögül Δήλος, ógörög átírásban Délosz, újgörögben Dílosz), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra. A kb. 5 km hosszú és 1 km széles sziget közepén a 106 méter magas Künthosz-hegy található.

Szent helyként tartották számon, még mielőtt a görög mitológia ide helyezte volna Apollón és Artemisz szülőhelyét. Kultikus helyként Délosz olyan fontosságra tett szert, amilyent a természeti erőforrásai soha nem tettek volna lehetővé.

Mitológia

Hajdanán Délosz az Égei-tengeren úszó sziget volt, ezért jött ide a Héra elől menekülő Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, akiket ezért Déliosznak és Déliának is neveztek. Később Poszeidón négy gyémánt oszloppal rögzítette a szigetet.

A Krétáról hazatérő Thészeusz kikötött Délosz szigetén és felajánlotta Apollónnak az Ariadnétól kapott Aphrodité-szobrocskát, majd körtáncot járt az ifjakkal. Ez lenne az eredete a déloszi daru-táncnak, amely később is szokásban maradt.

Történet

A sziget már Kr. e. 3000 évvel lakott volt; Kr. e. 900 és Kr. u. 100 között az egyik legfontosabb szent helynek számított, ahol Dionüszoszt ugyanúgy tisztelték, mint Apollónt, Artemiszt és Létót. A sziget a Kr. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség tagjainak természetes találkozóhelye volt az amphiktyonia idején. Az idegeneknek és az idegen istenek szentélyeinek külön negyedet tartottak fenn. A Kr. e. 3. században a különböző görög királyok vetélkedtek abban, hogy Déloszt sztoákkal és szobrokkal ékesítsék; ezeknek a talapzata ma is látható a Szent Úton. Kr. e. 166-ban a római köztársaság az athéni városállamnak adta Délosz szigetét, mely később lakatlanná vált. Jelenleg csak régészek és turisták járnak erre; lakossága a múzeumi személyzetből és ezek családjaiból áll.

A helyszínt az athéni francia iskola fedezte fel 1873-ban. 1990-ben az UNESCO felvette Déloszt a Világörökség listájára [1].

Látnivalók

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Képek

• 
• 
• 
  Szilénosz szobra
• 
  Szobrok Kleopátra házából
• 
  Kikötő

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Delos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Délosz a Görög Kulturális Minisztérium honlapján
• Déloszi régészet
• Képek
• Délosz az UNESCO világörökség honlapján (angolul)

Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a Görögországról szóló vagy Görögországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!