Crespi d’Adda egy munkásfalu Olaszországban, melyet a 19. században alapítottak. A terület Capriate San Gervasio településhez, Bergamo megyéhez, (Lombardia) tartozik. 1995 óta az UNESCO világörökség listáján szerepel.
A falu minden bizonnyal a legérdekesebb példája a munkásfalvak olaszországi megjelenésének. A hely eredeti, szinte tökéletes állapotban maradt fenn.
A gyárat és a falut a 19. század végén – az olaszországi ipari forradalom kezdete idején – építette a Crespi család, akik eredetileg gyapot-pamut manufaktúrákat vezettek. A felvilágosult tőkés vállalkozók a kor szociális doktrínáinak, szociológiai áramlatainak köszönhetően munkásaiknak olyan életkörülményeket kívántak biztosítani, mellyel megóvják alkalmazottaik egészségét, biztosítják megélhetésüket, segítik családtagjaikat. A Crespi család a munkásoknak nemcsak házakat, lakásokat építtetett, hanem templomot, iskolát, kórházat, közösségi házat, színházat, közfürdőt is. A munkás-települést 1878-ban alapították az Adda folyó partján Lombardiában, a gyár tulajdonosainak paternalista gondoskodása munkásaik fölött a nagy gazdasági világválság idejéig tartott, a munkásvárosban végig a Crespi társaság oltalma, gondoskodása alatt éltek az iparosok és családtagjaik.
Napjainkban a faluban nagyrészt az egykori munkások leszármazottai élnek, a gyár 2004-ig továbbra is üzemelt, és továbbra is pamut-textil termékeket állított elő.
További információk
- Villaggio Crespi (Crespi munkásainak világa)
- Crespi d'Adda
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei |
---|
| Természeti | | |
---|
Kulturális | A Camonica-völgy sziklarajzai · A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a Pó torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[1] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[3] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[4] · Padova 14. századi freskói · Bolognai árkádok |
---|
- ↑ a b Svájccal közös
- ↑ Több országgal közös
- ↑ Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös
- ↑ Horvátországgal, Meontenegróval közös
|
Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap